Népi kalendárium - Október

f001
Bizei templom

 

 

Október 4. – Ferenc napja
Assisi Szent Ferencnek, a Somogyban is népszerű ferences rend alapítójának az emléknapja. A népi kalendárium szerint Ferenc hete kiválóan alkalmas a vetésre. Az egykori hegyközségekben a szüret kezdő napjának tartották. A munka kezdete előtt a hegyben ostorral durrogtattak.

Október 15. – Teréz napja
Szent Teréz az egyház egyik legnagyobb női szentje, aki a 16. században élt. Sokfelé e napon vette kezdetét a szüret. Másutt az asszonyok számára dologtiltó nap volt, amikor nem lehetett mosni és kenyeret sem süthettek.

Október 20. – Vendel napja
A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, aki Rómába zarándokolt, majd remetéskedett, végül egy birtokoshoz szegődött, és annak nyáját őrizte. Ez a történet szolgált alapul ahhoz, hogy az állattartó gazdák és a pásztorok védőszentjükként tiszteljék. Kultusza német nyelvterületről került hazánkba, először a német telepes községekben terjedt el. Tiszteletét Padányi Bíró Márton veszprémi püspök is szorgalmazta, ezért egyházmegyéje területén – így Somogyban is – sok 18. században épült templom és kápolna kapott Szent Vendel titulust. Környékünkön például a bizei, az ordacsehi és a szőcsénypusztai templom védőszentje. Számos útszéli, legelő melletti Vendel-szobor áll még ma is, amelyeken pásztoröltözékben, lábánál báránnyal, kutyával ábrázolják. Jószágvész idején hozzá fohászkodtak, fogadalomból kápolnákat, szobrokat állítottak tiszteletére. Somogyszentpálon az 1836-os állatvész emlékére lett fogadalmi nap. Az állatokat nem fogták be ekkor, pihentették őket. A nagybereki pásztorok ünneplőbe öltöztek és jószágaikért misét mondattak. Gyóntak, áldoztak e napon, és „napkeltétől napáldozatig” böjtöltek. A miséről hazavitt szenteltvizet az állatok itatójába öntötték, mert a néphit szerint ez megvédi a jószágot a betegségtől. Bizén ma is a Vendel-nap utáni vasárnapon tartják a búcsút.

Október 21. – Orsolya napja
Somogyban a szüret végnapjának tekintik, mert aki eddig nem szedi le a termést, annak a bora megvirágosodik. Viszont az Orsolyát megelőző napokon még szüretelhető a szőlő, amelyből igazi „kontyalávaló”, édes bor készíthető. Időjárás jósló nap is Orsolya, hiszen úgy tartották, hogy „megmutatja milyen lesz a tél”.
Orsolyakor takarítsd be káposztádat, Simon-Juda hóval tömi be a szádat. Ha megdurvul a nyúl szőre, Siess fáért az erdőbe. (népköltés)

f024Október 26. – Dömötör napja
Szent Demeter katonatisztként Tesszáliában szenvedett vértanúhalált, a 4. századi nagy keresztényüldözések idején. A keleti egyház legkedveltebb szentjei közé tartozik. Az Alföldön elsősorban Dömötör volt a pásztorok patrónusa, névnapja jeles pásztorünnepnek számított. A nyájak behajtását és a gazdákkal való elszámolást követően juhászvásárt és -bált tartottak. A számadók birkapaprikással vendégelték meg társaikat, s akár három napon át is tarthatott a mulatozás. Somogyban ez a nap nem volt ilyen jeles ünnep. Vannak adatok arról, hogy a kanászok összeírták a még kijáró állatokat, majd a gazdát verssel köszöntötték: „Adjon Isten minden jót, diófábul koporsót! Bort, buzát, borockot, kondorszőrű malacot! Csutorának feneket, abbu igyunk ölöget.” A köszöntésért természetesen bort kaptak. Az október végi időjárásból jósolni szoktak a közelgő télre. Dél-Somogyban például úgy tartották, ha a falevelek sokáig hullanak, nagy tél lesz. Ellenben ha az ágak korán megkopaszodnak, hamarosan hidegre fordul az idő, de a tél nem lesz hosszú, a jövő esztendő pedig bőséget hoz. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartották.

Október 28. – Simon, Júdás napja
Kettős apostolünnep, a legenda szerint közösen végezték missziós tevékenységüket, amelyért együtt is szenvedtek vértanúhalált. Buzgó Simont a hagyomány a kánai menyegző vőlegényével azonosítja. Az őt ábrázoló festményeken, szobrokon fűrész az ismertetőjele. A favágók védőszentje. Júdás Tádé Jézus rokona és tanítványa volt, őt vándorbottal, később Krisztus képmásával a kezében ábrázolják. A népi vallásosságban tanácstalanság, kétségbeesés idején kérik a segítségét. A reménytelen ügyek pártfogójának számít. Habár mindig gondosan megkülönböztették az áruló iskarótiai Júdástól, a neve rosszhangulatú maradt, ezért nem választották keresztnévnek.
Simon és Júdás napja a gazdasági év fordulója, ekkortól már tényleg hűvös idők következnek. Az időjárás változására utaló kalendáriumi rigmusok Somogyban is ismertek: „Midőn eljön Simon, Júdás, Didereg, fázik a gatyás.”
Vidák Tünde, néprajzkutató


Nyomtatás