A Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárságának tájékoztatója a lakossági kutak vízjogi engedélyezési eljárásáról
2020. szeptember
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján a kutak vízilétesítmények, amelyek megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. A korábban engedély nélkül létesített, vagy engedély nélkül üzemelő kutakra egyaránt meg kell kérni az engedélyt. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet 24. § (1) bekezdése határozza meg azon kutak körét, amelyek engedélyezését a települési önkormányzat jegyzője végzi, egyéb esetben az eljáró hatóság a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság. A lakossági felhasználási célú kutak döntő többsége a jegyző engedélyezési hatáskörébe tartozik.
Az engedélyezés egyik célja a kutak regisztrálása, amelyre a vízkészletek mennyiségével való fenntartható gazdálkodás (vagyis ne használjunk többet, mint amennyi víz utánpótlódik, mert az hosszútávon a vízadó rétegek és ezzel a kút kimerüléséhez is vezet) miatt van szükség. Másrészt felszín alatti vizeink minőségi viszonyainak, esetleges szennyeződésének nyomon követése is kiemelt cél annak érdekében is, hogy a megfelelő célra a megfelelő minőségű vizet használjuk. Egy rosszul megépített kút a szennyeződés terjedését nagy mértékben elősegítheti. A már elszennyeződött felszín alatti vizeink minőségének javítása, a szennyeződés terjedésének megállítása költséges, hosszú folyamat. A kutak olyan műszaki létesítmények, amelyek az emberi szem elől rejtve nyerik ki a vizet a felszín alól, építésük hozzáértést igényel. Az engedélyezés másik célja, hogy a kutak hatósági felügyelet mellett létesüljenek, azokat megfelelő tudással rendelkező kútfúró szakember készítse, így az engedély egyfajta minőségi garanciát is jelent.
Amennyiben a kútból kitermelt vizet házi ivóvízigény kielégítésére használják, a kút saját célú ivóvízműnek minősül. Új saját célú ivóvízmű csak ott létesíthető, ahol a közműves ivóvízhálózat nem áll rendelkezésre. Ivóvízcélú hasznosítás esetén a kitermelt víz minőségének meg kell felelnie az ivóvízminőségi követelményeknek. A meglévő ivóvízmű, ha a vezetékes ivóvízellátás közben kiépült, egyéb házi vízellátás céljára (nem ivóvíz) engedélyezhető és továbbhasznosítható. A települési önkormányzat jegyzője talajvizet és parti szűrésű vizet kitermelő kutakra adhat engedélyt. Általánosságban elmondható, hogy a talajvíz minősége Magyarországon döntő többségében emberi fogyasztásra alkalmatlan, ezért ivóvízcélú hasznosítás esetén kiemelt fontosságú a vízminőség vizsgálata. A mélyebb, réteg-, vagy karsztvizet kitermelő kutak engedélyezése a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik (https://www.katasztrofavedelem.hu/130/vzgyi-s-vzvdelemi-hatsgi-tevkenysg). Arról, hogy egy kiépítendő, vagy már kiépített kút melyik hatóság hatáskörébe tartozik (melyiknél kell engedélyt kérni), a helyi település jegyzőjétől érdemes előzetesen érdeklődni.
A kút használatához kapcsolódó fontos szabályok:
- Szennyvizet, csapadékvizet a kútba vezetni tilos! A kitermelt víz használata során keletkező szennyvizeket a környezetet nem veszélyeztető módon kell elhelyezni.
- Az ivóvíz közműhálózatba bekapcsolt házi ivóvízhálózatot saját célú vízellátó létesítménnyel összekötni tilos, mert a talajvízben esetlegesen jelen lévő kórokozók az ivóvíz hálózatba kerülve tömeges megbetegedést okozhatnak.
- A nem víziközműből származó víz azon mennyiségének mérésére, amelyet a felhasználó a közüzemi szennyvízhálózatba vezet be, vízmérőt kell beépítenie, és kérnie kell annak a leszerelést megakadályozó zárral vagy plombával történő ellátását a víziközmű-szolgáltatótól.
- A jegyzői hatáskörbe tartozó fúrt kutak utólagos engedélyezésekor jogszabály szerinti szakember (vízkútfúró, vagy szakirányú felsőfokú végzettségű szakember) közreműködése szükséges. Új fúrt kút létesítése esetében a kivitelezést csak vízkútfúró szakember végezheti. Ásott, vert kút bármilyen vízjogi engedélyezési eljárásában nem követelmény a jogszabály által meghatározott szakember közreműködése.
A kútra az ingatlan tulajdonosának az üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt). Amíg a vízilétesítmény létezik (nem történik meg a szakszerű eltömedékelés, a megszüntetés), addig az engedélyezési eljárást le kell folytatni.
A települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó kutak esetében a vízjogi engedélykérelemhez a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. számú melléklet II. pontja szerinti, a kútra vonatkozó műszaki adatokat tartalmazó dokumentáció benyújtása szükséges. A kérelem benyújtható az ASP rendszeren keresztül az e-önkormányzat portálon (https://ohp20.asp.lgov.hu/nyitolap), vagy ha azt magánszemély nyújtja be, papír alapon. Az engedélyezési eljárás lefolytatása illetékmentes.
Vonatkozó hatályos jogszabályok:
- 1995.évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
- 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
- 41/2017. (XII.29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról
- 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről
- 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
- 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról