img Z04090134
Táskán, egy kis faluban nőttem fel. Úgy emlékszem vissza a karácsonyokra, hogy mindig esett a hó, persze, valószínűleg nem volt így. De az emlékek mindig megszépülnek. Valahogy más volt akkoriban az adventi időszak. Vártuk a Jézuska megszületését, és ez izgalommal töltött el bennünket. Úgy érzem, ma elmarad a várakozás öröme, most és azonnal kell minden. Az ünnep előtt már másfél hónappal karácsony van az üzletekben. Mindenki rohan, türelmetlen.


img Z04090134 0001 1-Hogyan telt akkoriban az ünnep?
-A 60-as évek végén, falun két lehetőségünk volt gyerekként ajándékot kapni. Karácsonykor és búcsúkor, az utóbbi november végén volt. Nem volt olyan bőség, mint ma. Voltak háziállatok, de persze még nem volt hűtőláda tartósítani, ezért szokás volt karácsony előtt a disznóvágás. 20-25-en is összejöttek ilyenkor. Ez volt a dőzs. Az ünnepi asztalon a menü disznó és szárnyas húsokból állt. A nagymama főzött, anyukám készítette a süteményeket. Elmaradhatatlan volt a rétes. Meg a kocsonya, az éjféli miséről hazatérve ettük. Készítettek ősi horvát ételeket is, hiszen Táska-Buzsák-Somogyszentpál lakói horvát betelepülők voltak.
A szüleim nagyszülei még tudtak horvátul. Kiskoromban a nagyapám
állította a fát, persze, eldugták előlünk. A díszítéskor hol az egyik mamához, hol a másikhoz küldtek át bennünket. Elhittük kisgyerekként azt is, hogy a Jézuska hozza az ajándékokat. Persze, nem kell nagy dolgokra gondolni. Csokoládé, játék a piacról, sakk, könyv. Nagyon szerettem felsősként olvasni, a történelem volt a kedvencem. Az első korcsolyámat is a Jézuska hozta, a húgomnak babát. Anyukám szerette volna, ha zenélek, ezért sok hegedűt, meg harmonikát kaptam az évek során. A fiam a padláson talált is belőlük, szétszedték. Mint minden gyerek, mi is kutakodtunk szenteste előtt a meglepetések után. Volt, hogy meg is találtuk őket a tisztaszobában.
-Éjféli misére jártak?
-Járt misére akkoriban a faluban mindenki. A 70-es évek közepén kezdődött az, hogy el-elmaradtak a háztáji gazdaságokban lévő munkák miatt. Egyébként nálunk 10 órakor volt a mise szenteste, mivel Nikláról járt ki az atya.
img Z04090134 0001 2-Ajándékot készítettek?
-Gyerekként nem volt szokás ajándékozni. Nem ez volt az ünnep lényege! Ma sincs nálunk drága meglepetés, apró dolgokkal okozunk örömet egymásnak. Amikor már az én gyerekeim is megszülettek, akkor kezdtük el meglepni mi is a szüleinket.
-Valamiért emlékezetes karácsonyt említene?
-Arra emlékszem szívesen, hogy a szánkóinkat a lovak után kötöttük, akkoriban még voltak a TSZ-ben. A nagyapám fogatos volt ott, s istállók hiányában otthon voltak az állatok. Csoda volt!
A falu határában a berek résznél, a kisároknál korcsolyáztunk, fakutyáztunk. Be lehetett járni az egész területet, sok vadállatot is láttunk. Egész nap kint voltunk. Ma 1-2 nap után eltűnik a hó.
-Most hogy telik majd az ünnep?
-A szentestét itt Marcaliban töltjük a szűk családdal, majd karácsony két napján a nagyszülőkhöz megyünk. Hazamegyek, még mindig azt mondom. Hiányzik, s a rokonlátogatások is, régebben ezt is jobban tartották az emberek. HCSGY